Viszonylag hosszú ideje csak egy Nexus 7-es van a családban, azt is feleségem használja – valahogy nem volt igényem tablet-re, bár régebben nekem is volt, szerettem is. Az utóbbi időben fogalmazódott meg bennem ismét, hogy jó lenne könyveket olvasgatni, RSS Feed-eket böngészni nagyobb kijelzőn, mint a Sony Z1 Compact 4.3 inch-e…

Már csak az volt a kérdés, hogy milyen tabletet vegyek? 7″-8″-10″? Az letisztult, hogy nem nagyon viszem sehová, otthoni használatra kell. Elérkeztem tehát a nagyobb méretekhez, jött a következő dilemma; mely gyártót részesítsem előnyben? Egy ideig kalapban voltak a kínai, kevésbé neves/ismertebb gyártók termékei, azonban mindegyiknél volt valami, ami miatt lehúztam a listáról. Vagy Kínából kell behozni és macerás a gari, frissítés megléte (ellenben jó áron kapok jó hardvert), vagy itthonról veszek mondjuk egy Wayteq-et. Ott is néztem többféle méretet és árkategóriát, a felbontás náluk általában rendben van, sőt, van, hogy a hardver el sem bírja. Nagyjából itt vesztettek el ők is, én pedig egyre reményvesztettebben kerestem a számomra ideális terméket, ami nem kerül sok tízezer forintba, de azért használható.

DSC_0202-Edit-Edit

Az Asus Transformer 103-as sorozata teljesen véletlenül került látótérbe, és a sorozat egyik előnye (billentyűzetes dokkoló) nem is érdekelt különösebben, így inkább kis pénzt spórolva a sima változatot vettem meg. 4 magos Intel processzor, 1GB RAM, és nem túl szédítő ppi érték… mégis azt mondom, megérte azt a ~60 ezrest, mert amire én vettem, arra kiválóan alkalmas. Lássuk a részleteket!

Külső/Hardver

 

Dia1

Ezúttal egy fehér készüléket vettem, nem kell mindig komornak lennie minden tech cuccnak. Ebben az árkategóriában nem fogunk cérnavékony kávával találkozni, nincs ez itt sem másként. Ezzel együtt nem zavaró a keret megléte, a készülék vastagsága sem kerül be a történelemkönyvekbe, de teljesen rendben van. Súlya 550 gramm, nem kevés, de egy felnőtt embernek azért ez nem szabad, hogy gondot okozzon. Egy kézben kényelmetlen lehet hosszabb ideig tartani, de nálam amúgy is kétkezes ez a méretkategória.

DSC_0205-Edit

DSC_0204-Edit
A felbontás a “szokásos”, de abszolút vállalható a rajzolat, köszönhetően az IPS technológiának

A hátlap nem a csúszkálós fajtából készült, ez nálam mindenképp piros pont. Gombokból csak a szokásos, a bekapcsoló gomb fentre, míg a hangerő gombok kettőse a bal oldalra került. Ugyanezen oldalon kapott helyet a microSD aljzat és a microUSB csatlakozó is. Jobb oldalon egy jack csatlakozó, míg lent a dokkolást biztosító aljzatokat láthatjuk. Mivel mint az említettem is én a billentyűzet nélküli verziót vettem, így ez a része nálam kevésbé lesz használva – hacsak nem veszek utólag egy dokkoló egységet (megjegyzem nem lesz könnyű, mert külön ilyet még Ebay-en sem nagyon találni).

DSC_0191-Edit
Igen, az ott fent egy microSD aljzat, a TF103CX tehát bővíthető

Ami a belsőt illeti, nálam ez az első Intel processzoros megoldás – kicsit féltem is tőle, és tulajdonképpen nem alaptalanul, hisz jó pár játék van, ami inkompatibilitás miatt nem indul/lefagy, szóval aki játékra (is) venné a gépet, az mindenképp tájékozódjon, hogy a kívánt címek elfutnak-e a tableten. Én túlzottan sokat nem játszom már Androidon, azért a Bard’s Tale felkerült, ez kiválóan megy minden hiba nélkül maximum grafikai beállítások mellett. A benchmarkokból látható, hogy ez a 4 magos Intel Atom Z3745 típusjelű proci ugyan a világot nem fogja megváltani, panaszra sem lesz sok okunk. Mindennapi használatra abszolút elég, nem reccen vagy akad meg a készülék programok párhuzamos futtatása esetén sem. Az 1GB RAM manapság kicsit talán kevésnek tűnhet, mégis; eddig egyszer sem futottam bele a korlátaiba.

DSC_0193-Edit
Ha van billentyűzetes dokkolónk, akkor ezeket az aljzatokat fogjuk használni
DSC_0194-Edit
Szép letisztult a hátlap, kellemes a fogása is

A kijelző 10.1″-os, felbontása 800 x 1280 pixel, 149 a pixel per inch érték. Na itt már azért látszanak a pixelek, de az idők során megtanultam, hogy nem feltétlenül kell hajszolni a FullHD-t és az afölötti felbontásokat – a hardver meg fogja hálálni, hogy nem kell annyi pixelt mozgatnia. És azért valljuk be, bár láttam már simább képet, nem kerülget a hányinger, ha a 103-as kijelzőjére kell néznem. Sőt, mivel IPS, ez sokat javít a dolgon – aki teheti nézze meg élőben, mert csalóka az a ppi érték.

DSC_0198-Edit
Hangszóró, melyből kettő van, tehát sztereóban élvezhetjük a hangzást. Mélynyomót ne keressünk, de egész tűrhetően szól
DSC_0199-Edit
Intel Inside®

A tablet kapott egy kamerát is – megmondom őszintén erre nem is fogok itt a tesztben több szót vesztegetni. 2MP, végül is hirtelen lekapni valamit elég, de ez még bőven nem az a kategória, amit én fotózásra alkalmasnak vélek. Általában úgyis ott lapul az ember zsebében egy telefon ami jobb kamerás képességekkel bír, így szerintem ennek a tabletnek a kameráját az ember nagyon nagyon ritkán fogja használni… Az előlapi megoldás még egyszerűbb, csupán VGA – ezt igazából már Skype-ra sem feltétlenül használnám, de persze alkalmasnak arra is alkalmas lehet – csak jó sok fény legyen ha már erre vetemedünk.

Az Antutu eredményből látszik, hogy abszolút jó sebességet produkál az az Intel Atom SoC, lényegében kicsit az LG G3 mögött vagyunk a rangsor szerint, ami azért valljuk be nem rossz.

 ASUS TF103CX1

 

Szoftver

 

A készüléken az Android 4.4.2-es verziója fut, de az Asus több mint 1000 ponton nyúlt bele a kinézetbe, az egészet pedig elnevezték ZenUI-nek. Mivel nehéz lenne a grafikai megoldásokról beszélni (ami egyébként egyből a Material UI-t juttatta eszembe), beteszem ide alább az Asus promó videóját a felületről:

 

A felület tehát nem csak jól néz ki, de logikus is, illetve a 4.4.2-es Android rendszert is sikerült plusz funkciókkal bővíteni. Ebben az árkategóriában én nem vártam nagy csodákat, de mégis a TF103-as kellemes csalódás volt.

ASUS TF103CX_11

Az értesítési sávot jól megszórták ikonokkal, miután lehúzzuk nem kevesebb, mint 16 körrel nézhetünk farkasszemet – a lista egyébként testre szabható, hogy csak azok legyenek itt amiket valóban használunk is. Innen tudjuk állítani a kijelző fényerejét is, erre szükség is lesz, mivel a készülékben nincsen fényérzékelő szenzor. Na nem olyan nagy hiányosság ez (inkább szokatlan manapság), ugyanis van egy “Olvasási mód”. Ezt bekapcsolva a kijelző melegebb árnyalatúra vált, ezáltal kellemesebb a szemnek is – ebook-ot olvasva sűrűn be fogjuk kapcsolni azt a megoldást.

Az energiatakarékosság manapság szintén fontos dolog egy ilyen készüléknél, most is kaptunk erre vonatkozó menüpontot, ahol vagy automatikus szabályok közül választhatunk vagy mi adhatjuk meg, hogy mondjuk könyv olvasásnál csak 60% legyen a kijelző fényereje, Youtube-nál viszont mondjuk 90%, stb.

ASUS TF103CX_12

Kapunk egy file kezelőt is – semmi extra, de átlátható és legalább nem kell külön letöltenünk egyet. Ha a kijelzőn lévő színeket kicsit fakónak éreznénk akkor a “Splendid” ikonra taperoljunk – itt lehet állítani a kijelző színhőmérsékletét, bekapcsolhatjuk az élénk üzemmódot, de akár fekete fehérré is varázsolhatjuk a megjelenített képet. Szerintem mindenki meg fogja találni a neki szimpatikus beállítást.

A Story ikon mögött megbújó program is igen jópofa, segítségével meglévő képeinkből egy virtuális albumot hozhatunk létre látványos lapozási effektekkel és többféle elrendezési lehetőséggel – még térképrészletet is betehetünk, illusztrálva hogy mely környéken készültek a képek.

ASUS TF103CX_13

Van még pár apróság amik a file megosztással, emlékeztetőkkel kapcsolatosak, de igazából semmi lényegeset nem hagytam ki. Látható tehát, hogy a TF103-as nincs szanaszét szoftverezve, viszont a ZenUI jól néz a szemnek, a rendszer friss és pörgős… kell ennél több – főleg ennyiért? Aligha.

 

Konklúzió

 

Az, hogy valakinek szüksége van-e egyáltalán tabletre, még mindig a nagy kérdések közé tartozik. Nem vagyunk egyformák, van aki játszani vesz egy ilyen kütyüt, van aki tanulni, doksikat nézegetni, vagy filmeket nézni… én személy szerint mindenféle online és offline tartalmat fogyasztok egy ilyenek. E percben is 3870 olyan cikk és hír várakozik a Feedly fiókomban amit el kéne olvasnom, van 2-3 podcast, olyan 10 ebook, és 3-4 újság. Ezeket értelemszerűen el tudnám olvasni/meg tudnám hallgatni az asztali gépen is, de számomra mindenképp kényelmesebb leülni a kanapén, elterülni az ágyon, és kényelmesen végigrágni magam mindezeken – hogy aztán jöjjenek az újabb hírek, újságok könyvek és podcast-ok…

Sok minden megfordult már a kezeim között, és azt kell mondjam, nálam tablet ügyben a méret a lényeg. PDF-et pl. 10 col alatt utálok olvasni mert nagyítgatni kell, ami minden csak nem kényelmes. Ha játékra adom a fejem akkor is jó a nagyobb kijelző, de böngészésnél is kijön az előnye.

Számomra tehát ideális döntés volt ez a tablet, mert nem akartam túlzottan sokat költeni rá, mégis volt egy alap elvárásom a tudását illetően – és nem kellett csalódnom az Asusban. Nincs 4K kijelző és sok GB RAM, 8 magos proci és 20 MP-es kamera – van viszont 10 col, IPS kijelző, korrekt Intel proci és jó összeszerelési minőség. Mindez bolttól függően már akár 55 ezer környékétől, és higgyétek el, körülnéztem a piacon – nem tolonganak a minőségi tabletek ebben az ársávban…

Ha valaki mostanság szeretne tabletet venni magának vagy Karácsonyra meglepni készül valakit, akkor mindenképp vegye számításba az Asus Transformer TF103CX-et, mert nem fog csalódást okozni. Persze ne legyenek hatalmasak az elvárásaink, a kameráról pl. nem ok nélkül nem esett szó (mindenki el tudja képzelni mire képes a 2MP-es hátlapi és VGA felbontású előlapi csoda), de olyan nagyon nagy kompromisszumokat nem kell kötnünk.

ASUS Transformer 103CX
6.8 Szerintünk
Összegzés
Az ASUS TF103CX ár/érték arányban jó készülék - viszont figyeljünk arra, hogy az Intel SoC miatt lehetnek inkompatibilitások bizonyos programokkal és játékokkal. A kijelző OK, láttunk már szebbet, a RAM is lehetne 2GB... de akkor az árcímke is magasabb összeget mutatna.
KÜLSŐ
SZOFTVER
HARDVER
KAMERA
ÁR/ÉRTÉK ARÁNY

ÁTTEKINTÉS
KÜLSŐ
78 %
SZOFTVER
75 %
HARDVER
68 %
KAMERA
50 %
ÁR/ÉRTÉK ARÁNY
77 %

5 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Három hete vettem egy ilyen kütyüt. Leginkább kényelmi okokból, ágyban párnák közt se legyen hiányom. A célnak teljesen tökéletes. Ami a lényeg hogy ez a teszt sokat segített a választásban.
    köszi.: Sulcy

  2. Jó teszt lett gratulálok! Jó tabletnek tűnik.

    Én 1 hónapja használok egy LG G Pad 10.1-et. Az előtte levő Navon raptor 10-em “szerencsére” a garancia lejárta előtt kipurcant így levásárolhattam a vétel árát. Ég és föld a különbség!

    Két eszköz volt amik hosszas nézelődés után a ringben maradtak. Az egyik ez az Asus a másik ugye az LG volt. Végül az LG mellett döntöttem a snapi 400 miatt. Nem bántam meg. Szépen akadás nélkül teszi a dolgát.
    Kijelzőben “egyforma” lehet a 2 készülék. 10.1+ips 800×1280 pixel. Szép képe van nagyon az LG-nek hiába a 149ppi. Akkor 1giga ramban is egyezik, plusz a sztereó hangszórókban is 🙂 Talán kamerában jobb az LG és itt 16 gigás a készülék. Plusz pár szoftveres extrában, dupla ablak 2 programnak + lebegő alkalmazások habár erre nem tétél ki a cikkben, lehet az Asus is tud hasonlót.
    Középkategóriában ez a 2 gép nagyon jó vétel 10 colban. Igazából ekkora méretben látom értelmét egy tabletnek…

    Nem érdemes kínai tabletet venni, mert mindnek megvan a maga hibája…

    • Örülök ha tetszett a teszt. 🙂

      Igen, az LG-t én is néztem, de drágább volt emlékeim szerint, illetve ahol én vettem, ott nem volt készleten, így lett az Asus. Ez is tud dupla ablakot, meg van pár lebegő widget – azért is felejtettem el szerintem, mert ezt részét nem használom. Bár az egyik kép a tesztben ezt mutatja be (legalábbis úgy emlékszem beraktam). A mostani telefonom 440ppi-s, így a szemem hozzászokott a jóhoz – de azért nem hányom el magam, hogy nekem is egy alacsonyabb ppi értékű panelt kell néznem. Kicsit túl van lihegve ez a dolog, azt gondolom erről is, mint a videójáték iparról. Régen jobb volt (na, öregszem…), mert az emberek vártak egy új címet, esetleg ismerték a csapatot aki csinálja, rajongtak, megjelent örültek és játszottak. Manapság: játékkiadók pénzügyi mutatóin vitatkoznak (egyébként hozzá nem értő) fiatalok/gyerekek, ha megjelenik akkor technikai oldalról cincálják szét, mert miazohogy nem 60fps 4k felbontáson, ez egy rohadt szar, lúzerek… Elvész az, hogy JÁTSZANAK, hogy élvezzék a produktumot, a sztorit…
      Na ugyanez van itt is, persze nekem is le kell írnom, mert igény erre van, a ppi értékhez viszonyít mindenki lassan. Csak elfelejtik egy laptop ppi értékét, egy tévéét (egy 42″-os FullHD tévé ppi értéke 52.45 PPI!!!), és oké, ezeket távolabbról nézzük (mondjuk a laptop már közelít), de akkor is, nem minden a ppi érték. Ránézek, látom amit kell, színek jók, betekintési szög (na ez viszont fontos, sok kínai gagyi ezen vérzik el), és ennyi.

      Kicsit bő lére eresztettem, de kijött. 😀

      • Nekem S5-öm van, van különbség a ppi-ben, de tényleg nem zavaró.
        Egyébként mindenben egyet értek amit írtál. A játékiparról ne is beszéljünk. Szégyen az egész… Nes-től a ps2-t bezáró korszakig volt igazán élvezetes számomra….

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Írd be a hozzászólásod!
Kérlek írd be újra a neved