Tesztpadon a Huawei újdonsága – megnézem többek között azt is, mit nyújt élőben a dupla kamera.

Aki a Huawei-t nem veszi komolyan manapság, az vagy negatív előítélettel gondol a márkára, pl. mint egy újabb kínai vacakokat gyártó dzsunka cégre (tévesen), vagy csak szimplán elfogult valamelyik  másik gyártó irányába.

Mert ha kezünkbe fogunk egy felső- vagy középkategóriás Huawei készüléket (alsó kategória nem ér, az lényegében minden gyártónál a kuka kategória), és még azután is azt mondjuk, hogy ez valami ócska vacak, akkor ideje elgondolkoznunk némi elmeorvosi vizsgálaton.

A Huawei okostelefonos részesedése egy januári jelentés szerint arra elég, hogy a Samsung és az Apple után ez a cég álljon a dobogó harmadik fokán. Ők a 4. olyan cég az eddigi történelem során, akik egy adott évben 100 millió okostelefont szállítottak le a partnerekhez – ez eddig csak a (szebb napokat megélt) Nokiának, a szárnyaló Samsungnak és az Apple-nek sikerült. És személy szerint hozzátenném azt is, hogy az elmúlt cirka 3 év Huawei okostelefonos termését elnézve nem véletlen a siker – kiváló ár/érték arányú készülékeket kapunk a gyártótól, a közelmúltban a P8 (Lite) és a Huawei Watch után is elégedetten tettem vissza az eszközöket a dobozba – na meg ott van a Honor széria is, amiről szintén érdemes említést tenni.

Most pedig itt van a P9, aminek a sajtóeseményére anno engem is meghívtak – ott találkoztam először a készülékkel élőben, és már akkor látszott, hogy nagyon egyben van a cucc. Elegáns külső, erős belső és forradalminak kikiáltott újítás a kamerát illetően; lássuk, hogy a marketing anyag mennyire fedi a valóságot!

Külső/Hardver

HUAWEI P9
MÉRETEK 145 x 70.9 x 7 mm
SÚLY 144 gramm
KIJELZŐ Technológia IPS-NEO LCD
Méret 5.2”
Felbontás 1080 x 1920 pixel (~423 ppi)
Kijelző/előlap arány 72.9%
ÉRTESÍTÉSI LED
CPU Típusa HiSilicon Kirin 955
Magok száma Quad-core 2.5 GHz Cortex-A72 & quad-core 1.8 GHz Cortex-A53
GPU Mali-T880 MP4
RAM 3GB/4GB
TÁRHELY 32GB/64GB
BŐVÍTHETŐSÉG microSD, max 128GB
KAMERA, ELŐLAPI  Felbontás 8MP
KAMERA, HÁTLAPI Felbontás 12MP
Videófelvétel 1080p@60fps,

1080p@30fps,

720p@120fps

NFC (csak az EVA-L09 modellnél)
WIFI 802.11 a/b/g/n/ac
GPS A-GPS, GLONASS, BDS
BLUETOOTH v4.2, A2DP, LE
FM RÁDIÓ
UJJLENYOMAT OLVASÓ (csak az EVA-L09 modellnél)
AKKUMULÁTOR Li-Ion 3000 mAh
ELÉRHETŐ SZÍNEK Ceramic White, Haze Gold, Rose Gold, Titanium Grey, Mystic Silver, Prestige Gold

 

Tesztprogram Benchmark HUAWEI P9 Samsung Galaxy S7 HUAWEI P8 Lite
PC Mark for Android v1.1 Work Performance 6098 5210 3677
BASEMARK X v1.1 Medium Quality 24764 41193 11348
BASEMARK OS II Overall 1600 2604 588
System 3232 4171 1427
Memory 1884 2683 828
Graphics 1058 4211 165
Web 1019 976 615
ANTUTU v6.1.4 71396 129465 35044
Geekbench 3 Single-Core Score 1795 1802 588
Multi-Core Score 6132 5839 2650

 

Huawei P9_02

A P9-es egy külsőre nagyon eltalált készülék. Nem tudom megmondani konkrétan miért, a súlya, az anyaghasználat, a kijelzőt körbevevő keskeny káva… leginkább ezek összessége. Pedig semmi újdonság, semmi olyan amit máshol már ne láttunk volna (kivéve a dual kamerát), de az összbenyomás mégis rendkívül pozitív.

Huawei P9_03

Mi-Note-2.5D-glass

A mostanság terjedő oldalt kissé lekerekített kijelző itt is megvan – a marketing anyagok szerint 2.5D néven futó kijelzőmegoldás valóban prémium külsőt kölcsönöz a készülékeknek, és a tapintása is kellemes.

Az üveg maga egyébként Corning Gorilla Glass 4, amiről a Corning ugyebár generációról generációra azt állítja, hogy még vékonyabb és törésállóbb üveget sikerült megalkotni. Hát nem tudom, kulcsot továbbra sem tennék a telefon mellé, de bízzunk benne, hogy az eddigieknél is strapabíróbb felületet sikerült összehozni – ha mégsem akkor meg ott van a Huawei prémium garanciája, ami az első 3 hónapban fedezi a sérülésekből fakadó kijelzőcserét.

Huawei P9_04

Az előlap egyébként sok újdonságot nem fog rejteni, a kijelző a teljes felület 72.9%-át teszi ki, ami jó aránynak mondható. Fentre a különféle szenzorok, és a hangszóró rács alá egy értesítési LED került. A megjelenítőnél maradva fontos lehet megemlíteni, hogy IPS-NEO technológiájú, ami lényegében a mezei IPS továbbfejlesztése. A JDI ide vonatkozó szösszenete szerint még jobb a fekete szín megjelenítése, és extrém szögből nézve sem vált át szürkébe. Akárminek is hívják, a kép valóban nem torzul ha döntögetjük a telefont, de mondjuk ezt a felső kategóriánál el is várom.

Huawei P9_06

A készülék kerete természetesen fémből van, akárcsak a hátlap egésze – itt már több izgalmas dolgot találunk egyébként, egyik az ujjlenyomatolvasó, mely abszolút felsőkategóriás, az összes eddig nálam járt készülék közül ez volt a leghatékonyabb és leggyorsabb. Konkrétan egyszer sem tévedett, az ujjlenyomatok beolvasása villámgyors és egyszerű, a hátlapi elhelyezés miatt pedig kényelmes a használata is. Nekem például külön tetszik az, hogy nem kell benyomni a gombot, hogy aztán történjen a beolvasás, hanem ahogy veszem ki a készüléket a zsebemből, már ott is van az ujjam, és már fel is oldott a kijelző. Nagyon kényelmes, nagyon gyors, nagyon profi az egész.

Kettő Sony IMX286 szenzor Summarit H lencsékkel – ez utóbbi a Huawei okostelefonok számára létrehozott Leica lencsék brand-je

A hátlapon találjuk a P9 fő újítását is, a Leica-val közösen tervezett tervezett kamerákat. Kettőt is kapunk ugyebár (plusz az előlapon is ott van egy modul természetesen), az egyik szenzor hagyományos, míg a másik monokróm megoldás.

USB-C csatlakozó – végre nem kell nézni hogyan dugjuk be a töltőt…

Hogy ez miért jó? Nos, natívan tudunk fekete-fehér képeket készíteni. Most is sokan felhördülnek, hogy de mindenki tud fekete-fehér képeket lőni telefonnal, csak a menüben kell ellátogatni a a megfelelő részhez. Jogos, de csak félig. A különféle képalkotási metódusok miatt ugyanis a P9-ben lévő monokróm szenzor lényegesen jobb dinamikatartományt ad használójának, mintha csak szoftveresen kevernénk le a színeket.

LED villanóból is kettő van, a gyakorlottabbak ebből már azt is leszűrhetik, hogy kéttónusú megoldásról beszélhetünk. Az egész kamera részt egyébként Gorilla Glass 3 üveg mögé bújtatták.

Persze a hagyományos, színes képalkotásnál is van értelme a dolognak – nagyon leegyszerűsítve az egyik kamera a színekért felel, a másik a kontrasztot méri, ezáltal gyorsan készíthetünk kiváló minőségű képeket minden körülmények között. A nyers mérések alapján 90%-al több információt hordoz egy P9-cel készített kép, mint mondjuk amit egy Galaxy S7 produkál – de majd a kamera résznél megnézzük, hogy a képek is ezt tükrözik-e.

Huawei P9_11

Amit még érdemes megemlíteni az a töltésért és adatmozgatásért felelős csatlakozó, ami már USB-C. Ha szép lassan is, de terjed az új szabvány, szép lassan kiszorítva a felső kategóriából a jó öreg microUSB-t.

Ajándék hátlap – hát van még ilyen?

A dobozban egyébként meglepetésemre egy átlátszó, merev műanyag hátlap tok is helyet kapott, ami könnyed textúrájával szépen feldobja a hátlapot, na és persze a védelemről is gondoskodik. Ez abszolút pozitívum, a legtöbb gyártó mára már elfelejtette, hogy a vásárlók örülnek az ilyen apró gesztusoknak – illetve dehogy felejtették el, de a pénzügyi osztálynak általában sikerül keresztbe tenni a marketing osztály terveit, így szépen elmaradoztak egy idő után a hasonló ajándékok.

 

Szoftver

A P9-en a Huawei-nél már jó ideje szolgálatot teljesítő EMUI felület található, egészen pontosan annak 4.1-es verziója. Ami az Androidot illeti, abból a 6.0-ás Marshmallow vár minket tettre készen – a rendszer tehát friss és üde, különösebb baj nincs is vele.

Mondjuk ez el is várható, a Kirin 955-ös SoC 8 processzormagot tartalmaz, és a 3GB RAM sem kevés, és valóban, bőven elég kraft található a készülékben akár a mindennapokat, akár egy kis játékot nézünk. Az e-penis méregető benchmark eredmények persze nem olyan magasak mint mondjuk egy Galaxy S7 esetében, de ne aggódjunk, a P9 valóban megbízható és gyors társ a mindennapok során.

A kezdőképernyő az egyetlen felület, értsük ez alatt azt, hogy nincs külön programlista, minden telepített alkalmazás ikonja ide kerül ömlesztve – aztán persze pakolászhatunk mappákba ha az a vágyunk, ezzel némi rendet teremtve a káoszban.

Alapból most is a megszokott programokat kapjuk, Galéria, Zenelejátszó, Naptár, File kezelő… minden megtalálható szokás szerint, na és persze egyedi ruhába öltöztetve – pont úgy, ahogy az összes többi gyártó csinálja. Az alap kinézet teljesen vállalható, de ha valami teljesen másra vágyunk, akkor a felület témázhatósága miatt rengeteg lehetőséget kapunk.

Most is megtalálhatjuk a kínálatban a Telefon-kezelő alkalmazást, mely időről időre jelez nekünk ha túl sok tárhely foglalt, vagy tele van a memória – talán egy kicsit túl sokat is figyelmeztet, a gyakorlottabb felhasználók garantálom, hogy pár nap után ki fogják lőni a közléskényszerben szenvedő programot. Van viszont benne adatforgalom figyelés ami a hazai csoffadt mennyiségű netcsomagok miatt jól jöhet, vagy ott a zaklatásszűrő részleg is, ahol blokkolni tudjuk az adott számokról érkező hívásokat és/vagy üzeneteket.

Itt tudjuk szabályozni azt is, hogy mely programok dobálhatnak fel (időnként zavaró) értesítéseket, ez is jól jön néha. Az Időjárás app dizájnos és átlátható, napi és óra szintre lebontva is látható a várható sztori, megtudhatjuk a páratartalmat és az UV indexet is ha az a vágyunk.

Az előtelepített appok közül a Clean Master nekem kicsit feleslegesnek tűnik ha már a beépített program is tudja ugyanazokat a funkciókat, az EyeEm viszont a fotósok számára még akár hasznos is lehet.

Az értesítési sáv ikonjai ízlésesek, ami még tetszett, hogy a sávon megjelenik az adott program színes kis ikonja is – ezzel segítve a gyors felismerést, hogy érdekelnek-e adott pillanatban a további részletek avagy sem.

A beállításoknál megadható a navigációs gombok sorrendje, tehát ha mondjuk megszoktuk, hogy a bal oldali gomb a “vissza” funkció, akkor nem kell erőszakkal megtanulnunk, hogy ezentúl a jobb szélen lesz ugyanez a gomb – csak egy kattintás, és minden a régi kerékvágás szerint megy tovább. Nem egyedi ez a funkció, pár gyártónál már láthattuk, de ettől még továbbra is hasznos.

Rengeteg gesztusvezérlési lehetőséget kapunk egyébként; az alapnak mondható “átfordítással némítás” mellett van olyan extra is, hogyha BT kihangosítóra van kötve a telefon és a fülünkhöz emeljük, automatikusan átvált a készülék hangszórójára.

A szoftver tehát sok kis aprósággal rendelkezik, melyek túlnyomó része valóban hasznos – a kinézet témázható, a sebesség rendben van, szóval panaszra nem lehet sok okunk.

 

Kamera

A Huawei P9 marketing anyagában kiemelt szerepet kapott egy tulajdonság, mely a kamerát érinti – nevezetesen arról van szó, hogy két kamerás kialakítást kapott, és a gyártó nem felejti el minden létező helyen közölni azt a tényt sem, hogy a Leica keze is benne van a dologban.

Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor ez inkább egy branding történet; a Leica eddig sem, és ezúttal sem gyártott kamera modult okostelefonba, ilyen jellegű tapasztalatuk sincs – szóval én mint laikus inkább arra gondolok, hogy a Huawei “összeütött” egy kamerát, a Leica adott némi tapasztalatot a lencséket illetően, és megszületett az együttműködés.

Persze ettől még nem rossz a végeredmény, de senki ne gondolja azért túl a dolgot. A kamera szoftver tudása egyébként abszolút dicséretet érdemel, a hangerő gomb kétszeri megnyomásával rögtön induló szoftver minden jóval el van látva.

Természetesen vannak előre megadott színszűrők, könnyedén csinálhatunk kis mélységélességű fotókat, van mosolyra exponálás és objektumkövető fókusz is – és ezek csak az alapok. Ha teljes kontrollt akarunk akkor ott a manuális mód, ISO és záridő állítással (többek között), ha pedig némi kreatívkodásra adnánk a fejünket, akkor nézegessük a fénnyel festés opciót, de van time-lapse és lassított mozgás is (720p@120fps).

A monokróm mód csak az egyik modult használja, viszont a végeredmény valóban szép fekete fehér kép.

Őszinte leszek és nyers; a kamera jó, de semmi extra. Én legalábbis egyik képen sem látom azt a forradalmat amit a gyártó beígért a megjelenés előtt – és bár már akkor láttam pár képet amit a P9-cel lőttek, eldöntöttem, hogy nem azok alapján ítélkezek, hanem ha majd a kezemben lesz a készülék, eldöntöm mi van. Hát az van, hogy a kamera OK, de ennyi, semmi több. Ettől még lehúzni nem tudom, nem is akarom, mert nagy bajok nincsenek, de láttam már jobb kamerát az utóbbi időben, és oda elég volt egy optika is…

 

Összegzés

A rövid negatívumok listáján megemlíthetném a kamerát, ami bár nem sikerült rosszul, sőt, a szoftveres rész is bőven tele van minden jóval, mégis – talán több itt a hype, mint a valós tudás. A nyers RAW képekből többet ki lehet hozni az alapoknál, viszont nem mindenkinek van kedve és ideje ezeket “előhívni”. A videófelvételi rész is korlátozott, a felső kategóriában egy ideje alap a 4K minőség, itt ugyebár FullHD a maximum.

Összességében nézve viszont látszik, hogy a Huawei nagyon próbálkozik, és teszi ezt meglehetősen ügyesen – van mitől félnie a többi gyártónak…

HUAWEI P9
8 Szerintünk
Ami tetszett
  • Külső
  • Dupla kamera
  • Prémium anyagok
  • Profi ujjlenyomatolvasó
  • És ami kevésbé
  • Dupla kamera
  • Csak FullHD videó
  • Összegzés
    A P9 egy gyönyörű készülék, minden ízében prémium kategória. A fém készülékház, a lekerekített kijelző, az általam eddig látott leggyorsabb és legpontosabb ujjlenyomat-olvasó szenzor ami még jó helyen is van - ezek mind mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ajánlani tudjam a készüléket.
    KÜLSŐ
    SZOFTVER
    HARDVER
    KAMERA
    ÁR/ÉRTÉK ARÁNY

    2 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Ciao Skynet 🙂
      Nő a gyerek mint a gomba 🙂
      Telefonra vissza térve, többet vártam a kamerától….
      Minden esetre valamelyik cégnek nagyon jó kamerás telefont kell le tennie az asztalra , hogy le cseréljem a Moto X-et .
      Mert mióta meg van a Nikon gépet már szinte nem is használom .

      • Nagyon jó készülék de valóban, a kamerát túltolták hype ügyileg, ezért mindenki valami csodát várt. Jó lett jó lett, de a csoda elmaradt. Na sebaj. 🙂

    HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

    Írd be a hozzászólásod!
    Kérlek írd be újra a neved