Vissza
Következő

Hardver / benchmark eredmények

 

A Mate 20 Pro értelemszerűen hardveresen sem egy gyenge eresztés; az SoC 7 nanométeres csíkszélességgel készül ami kedvező a hőtermelésre, fogyasztásra és az órajelre nézve. A lenti táblázatot nézve rögtön látható, hogy a nyers erővel jó ideig nem lesz probléma, a készülék abszolút a felső ligában versenyez. A processzormagok egyébként 3 klaszteres felosztásban kaptak helyet, 4 mag 1,8Ghz-en, 2 mag 1,9Ghz-en, míg újabb kettő mag 2,6Ghz-en jár. Értelemszerűen a rendszer osztja le mikor melyik mag bevetésére van szükség, meglehetősen hatékonyan, ha az üzemidőt nézzük.

A SoC mellett 6GB-nyi RAM-ot pakoltak be a Huawei mérnökei, és bár manapság a 8GB sem ritka a felsőházban, nem érzem hiányát a kevesebb memóriának.

A tárhely az itthon forgalomba kerülő készülékek esetén 128GB, ez nekem több mint elég (főleg ha a felhő szolgáltatásokat is ide veszem).

Bővíteni lehet, azonban ehhez a Huawei saját memóriakártya szabványát kell megvásárolnunk, ami Nano Memory néven fut.

A Huawei is szép lassan elindul egy olyan úton, ami az Apple-nél meglehetősen jövedelmező – kössük magunkhoz a felhasználót saját szabványokkal, így ha kiegészítő kell neki, az a pénz is nálunk landol. Persze egy marketinges biztos meg tudná ezt nagyon szépen és elegánsan magyarázni, a NanoMemory kapcsán talán a kisebb méret az első ilyen magyarázat… de valljuk be a (mindenki fiókjában lapuló) MicroSD kártya sem olyan nagyon hatalmas jószág, szóval kevésbé tudom ezt befogadni.

No mindegy is, a kártyákat egyelőre a Huawei maga gyártja bízva abban, hogy a partnerek is kedvet kapnak majd ehhez – csak az idő fogja megmondani, hogy egy új szabvány születését látjuk, vagy egy gyenge próbálkozást a pénzszerzésre (akár licenc díjakon keresztül) amire pár év múlva már senki sem fog emlékezni.

Szóra érdemes még az infra modul, ami azon túl, hogy lehet vele trollkodni a Media Marktban egész jó szolgálatot tehet a mindennapok során. TV, légkondi, set top box és még millió egység vezérlésére bevethető, én mindenképp örülök a meglétének.

Az akkumulátor 4200 mAh kapacitású de ami igazán brutális benne az a gyorstöltés. A töltő súlyán lepődtem meg mikor kivettem a dobozból – hát van benne anyag bőven az biztos. Aztán a második meglepetés akkor ért amikor elkezdtem tölteni a készüléket – majdhogynem a szemem előtt szaladtak fel a százalékok, a marketing anyag itt abszolút igazat állít, amikor 70%-nyi delejt ígér 30 perc alatt. Az eddigi Galaxy S8-as készülékem a munkanap végére 30% környékén tanyázott ez meg vígan 60-70% közötti értéket mutat – természetesen ugyanolyan használat mellett. Ez pedig több mint kiváló, így az akkumulátorral én személy szerint nagyon elégedett vagyok.

Van itt még egy 1440 x 3120 pixeles felbontással bíró AMOLED kijelző – és ettől a kijelzőtől hangos az Internet. Na nem azért, mert annyira úttörő lenne a lekerekített szélekkel vagy a kiváló betekintési szögeivel – bár persze ezek mindenképpen kiemelendő dolgok – hanem mert szerencsétlen módon egy elég furcsa homokszem került a gépezetbe. Ez pedig a Gluegate néven elhíresült jelenség, aminek már a neve is mutatja a feltételezett problémát. A hiba lényege, hogy nagyon sok felhasználónál zöldülés tapasztalható – leginkább a széleken de láttam már középen foltos kijelzőt is. Nagy részben az LG Display által gyártott darabok érintettek, a kínai BOE kijelzők rendben lévőnek tűnnek. A hibáról a mai napig nem érkezett hivatalos álláspont ami miatt elég sokan dühösek – viszont a hazai szerviz több készüléket cserélt már garanciában, így a helyzet tulajdonképpen biztató.

Ha már kijelző, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni az idén még csak pár helyen, de jövőre várhatóan nagyobb számban megjelenő kijelző alatti ujjlenyomat olvasót.

Ennek működésével voltak fenntartásaim, hisz már előre tudni lehetett, hogy optikai megoldást alkalmaztak a fejlettebb ultrahangos megoldás helyett – azonban pozitív módon kellett csalatkoznom. A modul ugyanis kiválóan működik, már ha van ideje erre a villámgyors arcfelismerés mellett – de erről később.

A Mate 20 Pro az első a világon ami nem csak képes wireless módon tölteni magát, de más készüléket is tud ilyen módon energiával ellátni.

A dolog pofon egyszerűen működik, a menü megfelelő pontját aktiválva ráhelyezünk egy másik telefont vagy órát, és máris tolja a cuccot. Nem tudom hányszor fogom ezt használni (vélhetően egyszer sem) de mint opció ötletes és ilyet még sehol sem láthattunk.

A felső részen egy meglehetősen terebélyes notch kapott helyet – mérete köszönhető a 3D-s arcfelismeréshez szükséges moduloknak. Mint már említettem ez a megoldás olyannyira gyors, hogy a készülék felemelésével egyidőben gyakorlatilag fel is oldott a képernyőzár. Kényelmes, gyors és biztonságos és szerény véleményem szerint ezerszer gyorsabb és pontosabb mint a Samsung féle retina scanner.

Az általános összeszerelési minőség kiváló, a hátlap viszont csúszós (Hyper Optical mintázat ide vagy oda)  – érdemes tehát erre a készülékre is valamilyen tokot beszerezni.

Meg kell még említenem a vezetékes gyorstöltés funkciót, ami a gyártó ígérete szerint 30 perc alatt nulláról 70%-ra húzza fel az akksit. Jól hangzik? Az is. Brutálisan gyorsan tölt a készülék, szinte látni ahogy a százalékok percről percre kúsznak fel. Az Ampere nevű programmal rá is néztem a töltés sebességére, elképesztő, 4640mA-rel töltött a Mate 20 Pro, és ezalatt még csak nem is melegedett számottevően.

 

Tesztprogram Benchmark HUAWEI Mate 20 PRO HUAWEI Mate 10 PRO SAMSUNG Galaxy S9+  HUAWEI P20 PRO
PCMARK for Android Work Performance 10049 7041 5198 7411
 Antutu  311028 175174 249008 208719
Geekbench 4 Single-Core Score 3398 1908 3700 1921
Multi-Core Score 10149 6676 9008 6787

 

 

Vissza
Következő

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!

KÜLSŐ
SZOFTVER
HARDVER
KAMERA
Összpontszám
Please enter your name here